A pánikzavarra visszatérő váratlan rohamok a jellemzők, melyeknek szervi okokra nem visszavezethető testi tüneteik vannak. A rohamok során intenzív félelem vagy diszkomfortérzet hirtelen hulláma jelenik meg. A pánikbetegség a szorongásos zavarok közé tartozik.
A szorongás emberi reakció, ami gyakran megjelenik a hétköznapjainkban. Ez egy természetes reakció, ami az életünk része.
Pszichológiai szempontból vizsgálva a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció. Nem maguk a helyzetek váltják ki a szorongást, hanem azok értékelése. Az a döntő a szorongás kialakulásában, hogy milyennek értékeli az adott személy a szituációt.
Úgy is mondhatjuk, hogy a vélt vagy valós veszélyekre adott ösztönös válasz hozza létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Vajon hol van az a határ, amikor már ezek elviselhetetlenné válnak, megnehezítik az életünket, ezért már patológiának minősülnek? A pánik esetében egyszerű a válasz.
A pánik testi tünetei
Az alábbi tünetek jelentkezhetnek pánikroham során:
Heves szívverés, izzadás, reszketés, légszomj, mellkasi nyomás, hasi diszkomfort érzet, fejfájás, hányinger, szédülés, ájulásérzet, hőhullámok, végtagok bizsergése, zsibbadása, realitás érzése elvesztése, félelem a kontroll elvesztésétől, megörüléstől és a halától.
A pánikroham alatt a tünetek percek alatt elérik intenzitásuk maximumát, maga a roham általában 10-20 percig tart. Bizonyos tünetek a rohamot követően is fennállhatnak egy darabig. Megfigyelhető, hogy a roham jellegét gyakran egy legerősebb tünet jellemzi leginkább. Eszerint beszélhetünk a szív és légzési probléma érzésével járó mellkasi pánikról, a fejfájással, heves szívdobogással, ezáltal végtagzsibbadással is járó cerebrális pánikról, illetve a gyomortáji fájdalmakkal, hasi diszkomfort érzésével, émelygéssel és gyengeséggel járó hasi pánikról is.
A pánikbetegség általában 20-30. életév között kezdődik. Nőknél háromszor nagyobb valószínűséggel jelenik meg, mint a férfiaknál. Gyakran előfordul, hogy az első roham valamilyen nehéz élethelyzetben éri a beteget, de az is gyakori, hogy váratlanul, kiváltó ok nélkül jelenik meg.
Szorongásos spirál
A pánikzavarban szenvedők számára nagy félelmet okoz a rohamok során megtapasztalt halálfélelem és kontrollvesztettség érzése, ezért gyorsan ki tud alakulni magától a pánik rohamtól való félelem is. Ez olyan elkerülő viselkedésformákhoz vezethet, amik nagy mértékben rontják a betegek életminőségét. Gyakran elkerülik azokat a helyzeteket, melyek kapcsolódnak a korábbi rosszulléthez, például kerülik a tömegközlekedési eszközöket, bizonyos szociális helyzeteket. A pánikbetegség gyakran társul agorafóbiával (félelem a nyílt terektől), ami nehézkessé vagy akár lehetetlenné is teheti a mindennapi életvitelt, közlekedést.
Diagnózis
A diagnózis felállításához, szükséges a tartósan fennálló aggodalom, további pánikrohamok kialakulása vagy azok következménye miatt, illetve a viselkedés változás, mely során a beteg diszfunkcionális megküzdési módokat alkalmaz.
A pánik viszonylag jó hatékonysággal gyógyítható
A pánikzavar kezelésében kiemelten eredményesen alkalmazhatók a kognitív viselkedésterápiás módszerek. A pszichoterápia mellett bizonyos esetekben javasolt a gyógyszeres kezelés is. A betegek nagyjából kétharmadánál a tünetek a kezelés hatására mérséklődnek vagy megszűnnek.
Amennyiben magadra ismertél a tünetek kapcsán, érdemes szakemberhez fordulnod. A Budapest Pszichológia – Pszichológiai és Pszichoterápiás Központ kollégái készséggel állnak a rendelkezésedre.
A szorongásos zavarokról bővebben itt olvashatsz.
