Az agorafóbia során kifejezett félelem és szorongás jelenik meg a személyben tömegközlekedési eszközök használata, nyílt helyen való tartózkodás (parkoló, híd), zárt helyen való tartózkodás (lift, mozi, színház), tömegben való tartózkodás, sorban állás, vagy a biztonságot jelentő helyeken kívüli egyedül való tartózkodás esetében.
A fóbiák a szorongásos zavarok körébe tartozó betegségek, ahol a szorongás vagy félelem tárgya mindig valamilyen konkrét dologgal vagy helyzettel kapcsolatos.
Az agorafóbia tünetei
Az agorafóbia esetében a személy azért fél vagy szorong a nem biztonságosnak érzékelt helyektől, mert úgy értékeli, hogy a tünetei, melyek zavarba ejtőek lehetnek vagy gátolják az önálló cselekvését, megakadályozzák a helyzetből való kimenekülését, vagy nem lesz a közelben segítség a számára.
Amennyiben az agorafóbiás beteg belekényszerül a számára félelmetes helyzetbe, akkor súlyos szorongást él át. Hevesen verni kezdhet a szíve, remegést, izzadást, kontrollvesztést, ájulástól vagy épp megőrüléstől való félelmet élhet át. Van, aki attól fél, hogy nem tudja a vizeletét vagy székletét visszatartani, ha rosszul lesz. Igen gyakori megküzdési mód, hogy a személy kíséretet szervez magának, hogy közlekedni tudjon.
A szorongásos zavarokhoz hasonlóan a személy ebben az esetben is irracionálisan túlértékeli a helyzetek veszélyességét, úgy érzi nincs menekvés számára, ezért fokozott szenvedésnyomással jár az ilyen helyzetek elviselése.
A fóbiák jellemzően kimondottan konkrét dolgokhoz kapcsolódnak. Például az arachnofóbiás személyek a pókoktól félnek, a repülésfóbia konkrétan repüléshez kapcsolódik. Ezzel szemben agorafóbiában a szorongás több szituációra is kiterjedhet, ezáltal sokkal inkább megnehezítheti a mindennapi életvitelt, mivel sokféle, a normális életvitelhez szükséges tevékenység elkerüléséhez vezethet. Mások számára teljesen hétköznapi dolgok (a lakás elhagyása, bevásárlás, beszállás a liftbe, tömegközlekedési eszközök használata) is rendkívüli megterhelést jelenthetnek.
Agorafóbia és pánik
A pánikzavar kapcsán már szóba került az összefüggés az agorafóbiával. A pánikzavar gyakran társul agorafóbiával, ugyanis a pszichés értelemben pusztító hatású pánikrohamok iránti félelem hozzákapcsolódik a helyekhez, ahol a személyek átélték őket. Érthető, hogy ilyen esetben egy kísérő jelenléte, megnyugtató hatású, hiszen a kísérő segítséget nyújthat egy újabb roham esetén.
Az agorafóbia kialakulása
Az agorafóbia leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, nők körében 2-3-szor gyakoribb, mint a férfiaknál. A tünetek változó intenzitásúak és lassan válnak egyre nagyobb problémává a személyek életében. Megfelelő segítség nélkül gyakran alakul ki szerabúzus, és az életvitelben megjelenő korlátok komoly terheket róhatnak a családtagokra, élettársakra, ami további problémákhoz, veszteségélményekhez vezethet.
Agorafóbia prognózis
Az agorafóbia kezelésében a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelések hoznak eredményes változást. A kezelést érdemes minél korábban elkezdeni, azonban ez gyakran különféle akadályokba ütközik. (Például kísérő hiányában nem képes a személy az ellátást igénybe venni.) Sikeres kezelés esetén a gyógyulás nem azonnali, hanem a tünetekhez hasonlóan változó intenzitású. Ilyenkor érdemes kitartónak lenni, és nem feladni a küzdelmet a javulás megakadásánál.
Az agorafóbia diagnózisa
A diagnózis felállításához a tüneteknek legalább 6 hónapja fenn kell állniuk. Nem érdemes azonban önmagunkat diagnosztizálni, hiszen, erre csak a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember képes. Amennyiben magadra ismertél ebből a leírásból, a Budapest Pszichológia – Pszichológiai és Pszichoterápiás Központ kollégái készséggel állnak a rendelkezésedre.
A szorongásos zavarokról bővebben itt olvashatsz.