A repülésfóbia tüneti képe, abban nyilvánul meg, hogy az illető retteg a repüléstől és minden erejével el szeretné kerülni a repülést. A szorongás az esemény közeledtével fokozódhat.
A fóbia meghatározott ingerektől, helyzetektől, objektumoktól való félelmet jelöl, amelynek hatására az adott egyén elkerüli, életteréből kiiktatja az adott helyzetet, illetve csak különleges biztonsági feltételekkel (gyógyszer, biztonságot nyújtó személy, alkohol… stb.) képes elfogadni. Jellemző, hogy az elkerülni kívánt helyzetekkel való találkozás intenzív szorongásokat mobilizál.
A fóbiás személy kerüli a fóbiája tárgyát
A fóbiákat tanuláslélektanilag az elkerülő viselkedésmódok között tartjuk számon, azon belül is a passzív elkerülés alesetének megfelelően: a személy, annak érdekében, hogy megszabaduljon valamely negatív feszültségtől, kilép az adott helyzetből, illetve minden lehetséges módon elkerüli.
Ez az elkerülés szorongáscsökkenést, illetve mentesülést eredményez, aminek az lesz a következménye, hogy az elkerülő viselkedés minden egyes megjelenésével önmagát erősíti meg és a jövőben egyre nagyobb valószínűséggel fog felbukkanni.
A specifikus fóbiák közé soroljuk a repülés fóbiát, ahol a szorongásos készenlét egy adott tárgyra vagy adott helyzetre vonatkozik. Jelen esetben a repülésre.
Nem mindenki repülésfóbás, aki fél a repüléstől
Sok emberben szorongást generál a repülés, mert ha jobban belegondolunk egy természetellenes szituáció. Differenciálni, úgy lehet a félelemtől a fóbiáét, hogy a szenvedés mértéke fokozottabb a fóbia esetén, olyan mértékben, hogy akár teljesen elkerüli a félelme tárgyát vagy teljesen leblokkol, esetleg pánikrohamot kap. Akkor beszélünk betegségről, ha korlátozza a személyt a hétköznapi tevékenységek végzésében és rontja az életminőséget.
Különösen akkor jelent a repülésfóbia nagy problémát, ha személynek munkájából vagy családi helyzetéből adódóan szükségszerű volna rendszeresen repülőre szállnia.
A repülésfóbia tünetei
Már napokkal a repülés előtt megjelenhetnek alvási nehézségek, koncentrációs nehézségek, ismétlődő fantáziálás az utazással kapcsolatban, melyek fókuszában a félelmek állnak. A szorongás fókuszában, a repülőtérre való kimenetel és az ott lét, a helyek elfoglalása a gépen, valamint a fel és a leszállás, illetve a repülőgépen való utazás szokott állni. Személyfüggő ki melyiket tartja ijesztőbbnek.
A „veszély” közeledtével bizonyos testi érzések téves, katasztrofizáló értelmezésének eredményeképpen jön létre a rosszullét. A katasztrofizáló értékelés által a reálisnál sokkal súlyosabbnak ítélik meg egy adott szituáció veszélyeinek a mértékét. A fenyegetettség valószínűségét túlbecsülik és a biztonsági lehetőségeket pedig alul értékelik.
A repülésfóbia kialakulása
A repülésfóbia hátterében sok tényező bújhat meg ezért, a kezelés elején fontos felmérni, hogy mik a tünetek mögötti hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezők, illetve milyen biztonsági feltételekkel tudja elviselni az utat. (hiszen, ezek is szerepet játszanak a betegség fennmaradásában.)
A pánirohamok korábbi megléte is növelheti annak az esélyét, hogy repülés során is féljen a személy a rosszulléttől, hiszen a rosszulléteket gyakorta összekapcsolják a helyszínekkel vagy helyszínek alapvető jellemzőivel (például: közlekedési eszköz).
Gyakran a kontroll elengedésének a nehézsége áll a zavar mögött. Nehezen tudja elfogadni a személy, hogy ki kell adnia a kezéből az irányítást az utazás ideje alatt.
Korábbi negatív tapasztalatok, melyek lehetnek saját élmények vagy érkezhetnek a környezetből növelhetik a betegség kialakulásának esélyét. Ugyancsak hajlamosító tényező az izgulós, szorongó személyiség, mivel ezek a személyek saját testi tüneteiket gyakran negatív keretbe helyezik.
A repülésfóbia kezelése
A környezet támogatása nagyon fontos a repülés fóbia kezelésében. Biztonságot jelentő személyek közelsége az utazás során nagyon fontos. Igyekezhetünk elterelni a figyelmét a fóbiában szenvedőnek, vagy akár maga is igyekezhet másra koncentrálni, zenét hallgatni, olvasni, filmet nézni. Fontos kerülni, a gyógyszerek vagy az alkohol használatát, mert ezek szerepet játszanak a tünetek fennmaradásában, és túladagoláshoz is vezethetnek.
Kognitív viselkedés terápiával hatékonyan lehet kezelni a fóbiákat, köztük a repülés fóbiákat. Fontos a probléma hátterében álló tényezők feltárása, mely után a deszenzitizálásra helyeződik a hangsúly. Ez történhet fokozatosan, illetve elárasztási technikával, mely során belehelyezzük a személyt a félelemmel teli szituációba, mely során nem tud kilépni a helyzetből. A szorongása kezdetben hatalmas lesz mely az idő előrehaladtával csökkeni fog.
A kezelés során relaxációs technikát is tanulnak a beteg, mely segíti megnyugtatni magukat az utazás során, illetve, ezáltal képessé válnak, normatív keretbe helyezni a repülés élményét.
Virtuális valóságon alapuló terápiára is van lehetőség Magyarországon, mely során egy virtuális szemüvegen keresztül kerül bele a félelemmel teli helyzetbe, mely mellett a tanult relaxációs technikákat alkalmazza a páciens. Ez a terápia is a deszenzitizáláson alapul, hogy csökkenjen a félelmei és a szorongás keltő gondolatai.
Amennyiben úgy érzed, benned is fokozott szorongás van jelen a repüléssel kapcsolatban, melyet egyre nehezebben vagy képes elviselni, érdemes szakemberhez fordulnod. A Budapest Pszichológia – Pszichológiai és Pszichoterápiás Központ kollégái készséggel állnak a rendelkezésedre.
A szorongásos zavarokról bővebben itt olvashatsz.
