Antiszociális személyiségzavar. Lehetséges, hogy nem mond túl sokat első hallásra, ám a pszichopatákról szinte mindenki hallott, nemde? A média összemossa a pszichopátiát, a szociopátiát és az antiszociális személyiségzavar definícióit. Az antiszociális személyiségzavar a klinikai szintű pszichopátiát jelzi.
Sok filmben és könyvben találkozhatsz pszichopatákkal. Manapság rengeteg sorozat és regény szól bűnöző lángelmékről (akiknek a legvégsőkig szurkolunk) vagy sorozatgyilkosokról, akiknek mindig egy lépéssel a többiek – és a néző – előtt járnak. A valóságban persze nem ennyire érdekfeszítő és szimpatikus a pszichopaták viselkedése, inkább ellenszenvet váltanak ki a környezetükből. Tom Cruise által alakított Barry Seal vagy Leonardo DiCaprio által alakított Jordan Belfort karakterek helyett tehát sokkal reálisabb képet fest a zavarról Al Pacino által alakított Tony Montana.
Az antiszociális személyiségzavar diagnózisa
Definíció szerint 15 éves kortól nyilvánul meg a tünetegyüttes, melynek mások jogainak semmibevétele és megsértése van a fókuszában. A diagnózishoz az alábbi tünetek közül 5 vagy több megléte szükséges.
- Képtelen a törvények betartásával a szociális normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan cselekményeket követ el melyekért letartóztatják.
- Csalási hajlam ismétlődő hazudozással, álnevek használata; személyes előny vagy öröm érdekében mások becsapása.
- Impulzivitás vagy tervezés és előrelátás hiánya.
- Ismétlődő verekedést, támadást eredményező ingerlékenység és agresszivitás.
- Saját vagy mások biztonságának vakmerő semmibevétele.
- Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség, ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi kötelezettségek megszegésével jár.
- Lelkiismeret furdalás, bűntudat hiánya, emiatt indifferens vagy jogos számára mások bántalmazása, becsapása vagy meglopása.
Nem szeret, nem szorong, nem tanul
A tüneti képet könnyedén le lehet írni az antiszociális személyekre jellemző negatív hármassal: Nem szeret, nem szorong, nem tanul. A fő jellemzőket két kategóriába sorolhatjuk, az egyik az affektív stílus, a másik az életvitel.
Affektív stílus:
- hamisság és felszínesség
- éncentrikusság
- nagyzolás, grandiozitás
- megtévesztés és a manipuláció
- sekélyes érzelmek, empátia, megbánás és bűntudat hiánya
Életvitel:
- impulzivitás, magatartáskontroll hiánya
- izgalom iránt szükséglet
- felelőtlenség
- korán jelentkező magatartási problémák
- felnőttkori antiszociális magatartás
Az előfordulásuk a férfiaknál háromszor gyakoribb mint a nőknél. Az első tünetek gyakran az általános iskolást kort megelőző években jelennek meg.
Minél fiatalabb korban kezdődnek és minél tartósabban fennállnak a gyermekkori tünetek, annál valószínűbb az antiszociális személyiségzavar kialakulása, de személyiségzavar diagnózisa csak 18 éves kortól adható.
A zavar általában gyermekkorban kezdődik és a kései 20-as, korai 30-as években teljesedik ki.
A pszichés betegségek közül az antiszociális személyiségzavar kezelése kecsegtet a legkisebb reménnyel. A kezelést végző szakembernek tapasztaltnak kell lennie, hogy képes legyen felismerni és kezelni a manipulációt és a félrevezetést a terápia során. Hosszú távú terápia hozhat változást a páciens állapotában, de a gyógyulás esélye sajnos csekély.
A személyiségzavarokat összefoglaló írásunkat itt találod.
