Egyre gyakrabban használják a depressziós kifejezést arra, hogy ha valakinek rossz a kedve, vagy ha bántja valami. Ez a kifejezés nem megfelelő a rosszkedv meghatározására és gyakran a hangulat rosszabbodásához is hozzájárulhat. A következőkben bemutatjuk, hogy a depresszió diagnózis mit is takar valójában és milyen tünetekkel jár.
A depresszió egy betegség, tehát pontosan diagnosztizálható
A vizsgálatot végző pszichológus legfontosabb feladata számba venni a kliense panaszait, és hallottakat összevetni a depressziós emberekre valóban jellemző tünetekkel. Major depresszív zavar diagnózist abban az esetben lehet felállítani, ha az alábbi tünetek közül legalább 5 vagy több ugyanazon kéthetes időszak során fennáll, és a tünetek közül legalább az egyik az első kettő közül kerül ki.
1. Depresszió, alacsonyfekvésű hangulat a nap legnagyobb részében.
2. Érdeklődés és öröm képességének csökkenése
3. Jelentős testsúlycsökkenés vagy testsúlygyarapodás
4. Álmatlanság vagy fokozott alvásigény
5. Meglassult vagy gátolt mozgás
6. Fáradtság és energiahiány
7. Értéktelenség érzése és túlzott vagy inadekvát bűntudat
8. Csökkent gondolkozási vagy koncentrációs képesség
9. Halállal kapcsolatos visszatérő gondolat
10. A tünetei miatt jelentős szenvedést él meg a személy
Az öndiagnózis és a makacsság csapdája
Óvatosan az ítéletalkotással, a diagnózist természetesen csak szakember állíthatja fel. Sokan találkoznak a fenti listával az interneten, és a kritériumoknak megfelelően megállapítják magukról vagy embertársaikról, hogy depressziósak, pedig általában ez igencsak messze van az igazságtól. A probléma abból adódik, hogy egy szakember pontosan tudja, hogy mit jelentenek a fenti lista elemei, egy laikus számára azonban csak homályos állítások, amik akár igazak is lehetnek.
Vannak, akik a sikeres öndiagnózis után a megfelelő pszichiáter felkutatásába kezdenek. Előbb-utóbb ugyanis találhatnak olyan orvost, akit végül meg tudnak győzni róla, hogy valóban betegek. Ezután már el is kezdhetik szedni a gyógyszert, amire valójában nincs szükségük. Épp ezért nagyon fontos, hogy mindig őszintén beszéljünk a tüneteinkről, és ha kilenc szakemberből kilenc egy véleményen volt, ne próbáljuk megkeresni a tízediket, aki majd talán mást mond.
A depresszió előfordulása
A depresszió Magyarországon a lakosság 1/10-ét érinti. Leggyakrabban a 20 és 30 év közötti korosztálynál jelenik meg, és nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Létezik egy enyhébb formája is, amit disztímiának hívnak, erről itt olvashatsz.
A depresszió terápiás kezelése
A depressziót hatékonyan lehet kezelni farmakoterápiával, illetve pszichoterápiával. A gyógyszeres kezeléstől sokan tartanak az esetleges mellékhatások, illetve az addikció kialakulása miatt. Gyógyszeres kezelés előtt jogod van tájékoztatást kérni a mellékhatásokról, és ha aggályaid, kérdéseid vannak, azokat nyugodtan tedd fel az orvosodnak.
A depresszió pszichoterápiás kezelésének egyik hatékony módszere a kognitív viselkedésterápia. A módszertan szerint a depresszió hátterében a torzult információfeldolgozás áll. Vagyis a személy a környezet információit egy negatív szűrőn keresztül látja. A depressziós személyekre jellemző, hogy saját magukról, a környezetükről, a másokkal való kapcsolatukról, és a jövőről is negatívan gondolkodnak, nyilatkoznak, emiatt a negatív szűrő miatt.
A kognitív viselkedésterápiás kezelés során, a fizikai aktivitás és az örömteli tevékenységek növelése mellett a negatív beállítódás feltárására és átkeretezésére kerül a hangsúly. A jól funkcionáló megküzdési módok kialakításához a klienssel szoros együttműködésben dolgozik a szakember. A célokat közösen tűzik ki, és együttműködnek az elérésükért. A kognitív viselkedésterápia mellett egyéb pszichoterápiás módszerek és a gyógyszeres kezelés is hatékony megoldás lehet.
Amennyiben úgy érzed, hogy fennáll a lehetősége, hogy depresszióban szenvedsz, fordulj hozzánk bizalommal.
A hangulatzavarok típusait diagramokkal összefoglaló cikkünket itt olvashatod.
